Fogászati fájdalomcsillapítás

A fogorvosi gyakorlatban talán az egyik legnagyobb kihívás a betegekben kialakult azon félelem legyőzése, hogy a fogászati beavatkozások fájdalmasak. Számos betegben egy régi, rossz tapasztalat olyan félelmet generál, hogy inkább elkerüli a fogászati rendelőket és már csak akkor keresi fel, ha igen nagy a baj, vagy, ha fáj a foga. Pedig félelemre semmi ok! A mai fájdalomcsillapítási eljárásokkal és a modern érzéstelenítőkkel mindennemű fájdalmat el lehet kerülni. A fájdalom csillapításra és a szorongás feloldására számos lehetőség adott, ezek közül párat szeretnék felsorolni és bemutatni alkalmazási területüket:

Fogászati ellátás fájdalomcsillapítás nélkül

Tévhit az, hogy minden fogászati beavatkozás fájdalmas. A fogorvosi vizsgálat (állapotfelmérés), a felszínes, kisebb szuvasodások tömése vagy a fogkőeltávolítás fájdalommal nem jár, legfeljebb minimális kellemetlenséggel, olyannal, amilyet többségünk nap, mint nap szinte észrevétlenül elvisel. A fogászati elváltozás súlyossága alapján a fogorvos általában meg tudja ítélni, hogy van-e szükség fájdalomcsillapításra. Feleslegesen, a szorongás oldására nem kell fájdalomcsillapítót adni.

Helyi érzéstelenítés

A fogorvosi gyakorlatban a helyi érzéstelenítést alkalmazzák a leggyakrabban. Ilyenkor a kezelendő fog mellé, a fogínyen keresztül, egy vékony tűvel fecskendezik be az érzéstelenítő oldatot. Az alsó fogak esetében szükség lehet arra, hogy az érzéstelenítőt az azonos oldali összes alsó fogat beidegző ideghez, az állkapocs felszálló ága belső felszínén nyíló nyíláshoz adják (ez az ún. vezetéses érzéstelenítés). A beavatkozás fájdalmatlan, csupán a tű szúrása okozhat némi kellemetlenséget, de ezt is el lehet kerülni az érzéstelenítő beszúrásának helyére adott géllel.  Az érzéstelenítő beadását követően a fog környéke elzsibbad, ez a beadást követő 3-4 órán át tart, majd hatása nyomtalanul elmúlik. Fontos betartani a fogorvos javaslatát, hogy a beavatkozást követően az érzéstelenítő hatásának ideje alatt nem szabad enni, mivel az érzéstelenített területet az illető megharaphatja.

Hipnózis

A hipnózishoz rengeteg téves elképzelés, mítosz, félelem és félreértelmezés társul. Ezek közül a leggyakoribbak, amik mára mind bizonyítottan hamisak:

• Az okkultizmus körébe tartozó, misztikus, mágikus, félelmetes jelenség
• Alváshoz hasonló, passzív állapot
• Csak a képzelet terméke
• A könnyen hipnotizálható emberek akaratgyengék, vagy hisztériásak
• A hipnotizált akaratát vesztett bábként teljesíti a hipnotizőr parancsait.

Ezzel szemben a hipnózis mára elfogadott, tudományosan kutatott, bizonyítékokon alapuló módszere a pszichológiának és az orvostudománynak. Elismert pszichoterápiás eljárás, valamint a szomatikus orvoslás kiegészítőjeként használt módszer.

A fogorvosi gyakorlatban elsősorban a fogászati beavatkozástól való félelem és szorongás oldására, valamint a fájdalom csillapítására használható. A módszernek szinte csak előnyei vannak: nem alakul ki függőség, számos esetben nem kell helyi érzéstelenítőt adni, vagy az érzéstelenítő mennyiségét lehet jelentősen csökkenteni. Ugyancsak hasznos, hogy a fogászati kezelés nyugodt, ellazult állapotban történhet, a páciens aktív közreműködésével. A páciens kellemes élményekkel hagyja el a rendelőt, ezzel is elősegíti saját gyorsabb felépülését és gyógyulását.

A hipnózisban történő kezelést elsősorban olyan betegeimnek javaslom, akiknek legyőzhetetlen a félelme a fogászati beavatkozással szemben vagy esetlegesen túlérzékeny (allergiás) a helyi érzéstelenítőkre.

Altatás

Az altatásban végzett fogászati ellátásnak is megvannak a lehetőségei, azonban az esetek többségében fogorvosként indokolatlannak látom alkalmazását és csak speciális esetekben van létjogosultsága.  Az altatáshoz komoly technikai háttér (altatógép, speciális műszerek és eszközök, gyógyszerek), valamint szakképzett személyzet (aneszteziológus szakorvos és aneszteziológiában jártas asszisztens/ápoló) szükséges. Az altatás során a páciensek vénás injekcióban kapnak altatószert és izomlazítót. Az altatás során a betegek légzését lélegeztető gép biztosítja. Az altatásban végzett fogorvosi ellátást elsősorban olyan pácienseimnek ajánlom, ahol a kommunikáció nehézségbe ütközik. Altatásra lehet szükség mentálisan sérült betegek esetében és kisgyermekek ellátása során. Ugyancsak altatásra lehet szükség bonyolult, több fogat érintő komoly beavatkozások (elsősorban műtétek, implantáció stb.) esetén.

Fájdalomcsillapítás szájon át szedhető gyógyszerekkel

Gyógyszeres fájdalomcsillapításra a kezelés előtt vagy alatt nincsen szükség. Általában gyógyszeres fájdalomcsillapítást akkor javaslunk, ha a fogászati beavatkozást követően és az érzéstelenítő hatásának megszűnése után fájdalom jelentkezhet. Ez elsősorban műtéti beavatkozásokat, vagy gyulladt fogak / területek kezelését követően fordulhat elő. Erre a célra többnyire bármely vény nélkül kapható fájdalomcsillapító (ibuprofen, paracetamol, diklofenak, acetil-szalicilsav, naproxen-nátrium) megfelelő, de eltérő esetben pácienseimet ellátom a megfelelő recepttel.